EFOTT2008. Szombat. Szerintünk.

szerző: Bolváry Gábor | megjelent: 2008-07-21 16:55:15 | címkék: cikk, fesztivál, zene | kommentek száma: 0 | tulajdonos: darkcorners

Az ember azt várná egy már 33. alkalommal megrendezett fesztiváltól, hogy mindenegyes pont, legyen az koncert, étel vagy ital, vagy netán egészségügyi szükséglet, minden zökkenõmentesen menjen. Azonban az EFOTT-ot eddig minden évben új gárda, vagyis új emberek vitték végig – rosszabb esetben – egy számukra eleddig ismeretlen közegen és szituációknak egy végtelen halmazán.

hirdetés

Valószínûleg ebbõl a ténybõl indulhatott ki az, hogy az idén hubertusi mértéket megjáró fesztivál szervezésére egy külön gárdát hozzanak létre, egy irodát, mely ezentúl minden további évben elõrébb vissza a fesztivál szekerét. Mint eddig is, ezt a folyton új emberekkel és helyszínnel büszkélkedõ fesztivált nem kisebb feladat elé állították, mintsem hogy bebizonyítsák, hogy az újonnan alakult szervezõ irodában mindenki alkalmas a számára kiosztott posztra. De csak az egyik feltétel. A másik: tudnak-e a szervezõk egy olyan programmal és egyben fesztivállal elõállni, mely minden tekintetben megüti és egyben túl is szárnyalja a tavalyi, a Debrecen által szervezett majd’ egy hetes – és az idõjel most különösen fontos lesz – „kikapcsolódást”. Mert, hogy lehetne kikapcsolódni rendesen egy jó koncertprogram mellett? Legyünk õszinték: sehogy. Mivel az egész kikapcsolódásból színpadtól színpadig való eszeveszett rohangálás lesz, sört és lángost szorongatva a kezünkbe. Mindez természetesen jó értelemben véve!

A dunaújvárosi Szalki-sziget – az elõzetes vélemények ellenére – jó helyszínek bizonyult. A szervezõknek sikerült egy, a fesztivál helyszínéül szolgáló szigetet varázsolniuk, azonban ami rendkívül megnehezítette a helyszínen való közlekedést, azaz egész elrendezése volt. Sajnos az ott kialakított közlekedési labirintusban egy hamar elveszett az ember, fõleg ha még sajtópassza is volt; bármerre is akartál fordulni, amint azt hitted, hogy jófelé jársz, rögtön kiderült: az mégsem úgy van, ahogy te gondolod. Azonban, aki nem rendelkezett valamilyen PASS-szal, egy-egy koncertért kedvéért igencsak körbe sétálhatta az egész szigetet, de a szervezõk legalább gondoskodtak arról, hogy e személyek ki ne fogyjanak az amúgy drága sörükbõl még véletlenül se. Amúgy az egész fesztiválra jellemzõ volt: mindent arany árban mértek.

Leginkább 4 zenekar fellépésére voltunk kíváncsiak az utolsó nap; a Nagyszínpadon a Neck Sprain 17:30-kor kezdett. A zenekar lendületes és igencsak kemény zenéjérõl korábban már mindent megírtunk, amit lehetett, és a program is a legutóbb megjelent Heavyweight 3rd címû albumukra koncentrált, de a korábbi albumról, a True Soul Dead Body-ról is elhangzott három szám. A koncertet végül a Slayer Raining Blood címû klasszikusával zárta volna a zenekar, de csak az elejét játszották el a számnak; az esõ és a sipákolás után a nótából többet nem nyomtak el, aminek Kerry Kingék csak örülhetnek: ez az õ számok, ezt csak õk tudják eljátszani úgy, ahogy azt kell. De nem úgy a közönség, akik majdnem szétkapták a zenekart e húzások miatt. A lényeg a lényeg – bár a most következõ sort plagizálom fotós kollégámtól –: a Neck Sprain az a zene, melyet csak nagyon szakálas emberek játszhatnak (lsd. a képeket).

A következõ banda, melyet volt szerencsénk megtekinteni, a biztosan sokatok által is ismert Fürgerókalábak volt. Sajnos külön ki kell emelnem, hogy az Újváros és vendégei színpad, melyen e zenekar fellépett, mennyire is szerencsétlenül volt felállítva. Azok a zenekarok, akik nem este 9 körül kezdtek, biztosan nem láttak túl sokat a közönségbõl, mivel végig a szemükbe sütött a nap, de hogy a közönség is örüljön, a zenekarok mögött jó hosszan, kellõen fehér paravánok húzódtak; így aztán mindenki csak hunyorgott, hogy lásson is valamit, amikor Nap már kellõ magasságban állt. A Fürgerókalábak fellépése igazából semmi újdonságot nem hozott, az eljátszott számok is a klasszikus, a rajongók által kedvelt dalok voltak; Balázs, Szõrös lábú lány, Vákuum, GY.Ú.R.O.K., Kakipisi – bár utóbbit kissé vonakodva játszották el.

A Fürgerókalábak után a méltán nagy népszerûségnek örvendõ Superbutt következett, szintén az Újváros és vendégei színpadon. Megmerem kockáztatni, hogy a fesztiválon, az általunk megtekintett zenekarok közül õk szóltak a legjobb és talán még a legjobb koncertet is õk adták – természetesen utánuk a Neck Sprain koncertje, de csak egy hajszálnyival lemaradva. A Superbutt is egy jól megszokott programmal érkezett, amolyan fesztiválos fellépés volt, melyen a kötelezõ számokon kívül más nem hangzott el. Önhibánk miatt a Road fellépésérõl sajnos lemaradtunk.

Hogy egy fesztivál nem lehet fesztivál mára egy Tankcsapda koncert nélkül, arra az EFOTT is egy remek példa. Ami a Lukács-Fejes-Cseresznye alkotta trió fellépésétõl elvehette sokak kedvét, az az, hogy a zenekar 23:00-kor kezdett, ami azért valljuk be õszintén, elég késõi kezdés egy ilyen zenekarnak, lévén, hogy a fesztiválozók legtöbbike ekkora már kellõen elfárad, fõleg, hogy a Tankcsapda az utolsó nap éjjelén lépett színpadra. Az utólagos beszámolókat és híreket olvasván 12 ezren látták a Tankcsapda koncertjét, elméletileg, bár szerintem nem voltak ennyien, és voltam már pár koncertjükön. Azt mindenképp elmondhatom: egy Tankcsapda koncerthez képest igencsak szellõs volt terep, pedig nem álltunk olyan messze a színpadtól. Lukácsék nem voltak restek kellõ mennyiségû pirótechnikát és két vetítõt is kicipelni EFOTT-beli fellépésükre, ami nagyon látványos, azonban a koncertprogramjuk már nem volt annyira jó, vagy csak mi és a közönség volt túl fáradt a koncert végére – körülbelül 00:58-kor ért véget a koncert és zárt be a Nagyszínpad, hogy nem sokkal késõbb már bontsák is le. A koncertprogram a legismertebb számaikra koncentrált nekik is, szinte csak olyan számokat játszottak, melyekbõl anno vagy nemrégiben készült videóklip. Elhangzott a Legjobb méreg, a Lopott könyvek, Ez az a ház, Üdvözöl a pokol, Adjon az ég, Akinek látsz, Baj van!, Mindig péntek, Egyszerû dal és a többek által is – velem egyetértésben – vállalhatatlan Elektromágnes címû szám is. Plusz a felsoroltakon kívül még vagy 15 nóta.

Összegezve az idei EFOTT-ot, bár csak egy napot töltöttünk lent, az új csapatnak a következõ fesztivált már sokkal jobban kellene megszerveznie. Jobban oda kellene figyelni az árakra, fõleg mivel az EFOTT eddig híres volt diákbarát árairól, másrészt pedig az infrastruktúrát is jobban kellett volna megoldani. Eddigi fesztiválos életemben elõször tapasztaltam olyant – a rossz infrastruktúra miatt(!) –, hogy a kamionoknak a közönség között kell távozniuk a helyszínrõl egy koncert közben. Mindennek úgy kellene mûködnie, hogy 1 vagy 2 utat kell biztosítani a fellépõknek, és az összes többit pedig a fesztiválozóknak megnyitni, hiszen pont õk azok, akikért a fesztivál van, és pont õk azok, akik egyetlen koncertrõl sem akarnak lemaradni. Az idei EFOTT-on egy sima belépõvel rendelkezõ személynek körbe kellett sétálnia az egész szigetet, ha valamelyik színpadhoz el akart jutni, a kamionok és mindenki más a fesztivál közepén kialakított kis útvesztõben gyorsan ide is és oda is eljuthatott, de csak akkor, ha éppen megtalálta: õmaga hol is van most. Az utolsó kivetni valóm: hazánkban rengeteg nagyon tehetséges fiatal zenekar van, kiknek helyet kellett volna biztosítani a szervezõknek, és nem csak a nagy öregeket kellett volna meghívni, ha már azt mondták utólag: „A találkozó akár a hazai rockzene fesztiválja is lehetett volna”. Sajnos igen: csak lehetett volna. Hol volt például a Subscribe, vagy éppen a CDT-bõl alakult Cadavares és Mangod Inc.. Hogy egy idézettel éljek a hazai rock színvonalról: „Sajnos itthon szívósan tartja magát egy ugyancsak tipikusan „magyarnak” mondható vonal, melyet karakteresen az Ossian és társai képviselnek” (L. Varga Péter). És hol voltak a társadalmi szervezetek, hiszen nem csak a sportról lehet/kellene beszélgetni, illetve nem csak a vízipipásoknak kell helyet biztosítani.

Megosztás |

KOMMENTEK

Még nem érkezett hozzászólás. Légy Te az elsõ kommentelõ!
Új hozzászólás küldéséhez elôbb be kell jelentkezned!

BEJELENTKEZÉS
Elfelejtett jelszó
Regisztráció

AKTÍV FÓRUMTÉMÁK

Mit olvasol jelenleg? (605)
Kötetlen beszélgetés egy tea mel ... (1059)
Darren Shan (89)
A filmekrõl (292)
Tolkien (1)
Üzenet a moderátoroknak (79)
Clive Barker (145)
Stephen King (369)
Keresem ... (36)
Hibajelentés (27)

FEED CSATORNÁINK

Tartalom RSS | Alkotás RSS

Éjszakai sikolyok

Már a borító látványától is megrémülünk - Alienek, koponyák és csontvázak hada díszíti azt a kaput, melynek homlokzatára azt is írhatták volna: „Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!”, mert ez a Giger-stílusú boltozat a Pokolba vezet, méghozzá több oldalon és több szerzõn keresztül. | tovább...

A. E. van Vogt - A nulla-A világa (részlet)

Az Agave Könyvek július 9-én, csütörtökön jelenteti meg A. E. van Vogt A nulla-A világa című regényét. A kiadó jóvoltából oldalunkon most egy részletet is olvashattok a könyvből. | tovább...

Devin Townsend - Ziltoid The Omniscient

A Strapping Young Lad és a Devin Townsend Band - reméljük, csak idõleges felbomlása után, a két banda dalszerzõje és egyben alapítója, Devin „Õrült Tudós” Townsend ígéretével ellentétben továbbra sem bír magával. Bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy egy ilyen embertõl ezt nem is várhatjuk el. | tovább...

Titanic Filmfesztivál (1. rész)

Már javában dübörög a 16. Titanic Filmfesztivál, melynek idén az Uránia, a Toldi, az Örökmozgó és a Kino mozi ad helyett. | tovább...

Falconer - Chapters From A Vale Forlorn

A Falconer egy rendkívül erõs bemutatkozást követõen 2002-ben elõrukkolt következõ albumával, a Chapters From A Vale Forlorn-nal, mely talán még az elõzõ albumnál is komplexebb egységet mutat mind zeneileg, mind hangulatilag. | tovább...

The Innocents

A The Innocents (Az ártatlanok) azon filmek sorát gyarapítja, melyekbõl igencsak elkelne egy hiánypótló DVD-kiadás a hazai piacon: tõlünk nyugatabbra a mûfaj klasszikusaként tartják számon, míg nálunk semmilyen formában nem került forgalomba. | tovább...

CÍMKEFELHŐ

2006 (2) 2008 (3) 2009 (288) 2010 (6) a38 (21) adaptáció (14) akció (17) album (34) alexandra (39) animáció (0) ázsia (5) beszámoló (9) beszélgetés (0) blues (1) cannes (3) cikk (34) díj (3) dráma (5) életrajz (9) előzetes (52) esszé (7) fantasy (17) fesztivál (53) film (172) filmmegjelenés (3) franchise (4) francia (1) galéria (9) giallo (1) gondolat (2) gondolatok (5) gore (7) gótika (2) gyerekkönyv (1) hard-boiled (5) hírek (364) horror (160) humor (2) interjú (6) irodalom (160) japán (2) jazz (1) jelenet (16) kaland (5) képregény (2) kiállítás (1) klasszikus (32) komolyzene (1) koncert (27) könyv (60) könyvhét (12) könyvmegjelenés (52) korea (1) krimi (55) kritika (47) mese (11) metál (51) noir (5) novella (7) oscar (2) pályázat (4) plakát (9) poszter (10) programajánló (139) regény (84) remake (19) rémirodalom (4) részlet (44) rock (28) romantika (7) sci-fi (30) slasher (12) sorozat (23) sorozatgyilkos (13) sundance (1) szatíra (2) szépirodalom (3) sziget (5) szinopszis (6) televízió (4) thriller (30) titanic (5) trash (4) tudósítás (9) vámpír (15) videóklip (2) vígjáték (10) zene (134) zombi (9)