Ács Nikolett
Kimondatlan akaratok
szerző: Ács Nikolett | megjelent: 2009-11-04 12:19:00 | kommentek száma: 0 | olvasottság: 6 | tulajdonos: Niki
KIMONDATLAN AKARATOK
Nincs egy sor se belőled, se egy ütem, vagy hang,
Ne akarj szólni így hozzám,
Mutasd meg, s engedd meg, hogy lássam önmagad,
Vagy gondolj néha így rám.
Érintsen meg, s öleljen át pár percig szavaid selyme,
Érezzem, hogy még tied vagyok.
Nem hat meg pillantásod, ahogy mélyen hatol lelkembe
Te legyél az enyém, ne én a te rabod.
Nem akarom megadni mindig, amire olykor vágysz,
Csak önmagam akarok lenni.
Nem tagadom meg tőled testem, bár a szívemmel ne játssz,
Mert szeretnélek nagyon szeretni.
Kötetlen maradjon e vágy, és simogasson a puha bársony
Egyszerre legyen lágy, s kemény, finom s durva,
S a szemem ébren s lehunyva, de álmodva is tisztán lásson,
Miközben kezeid, közé van testem fogva.
Nem érdekel a múlt, sem a jövő, csak törődj a jelennel
Suhanjuk együtt a szívszorító csendbe,
Nem kell, hogy valamit szólj, csak lássak s lássál a lelkeddel,
Azért hogy így jussak később eszedbe.
Így, ahogy itt vagyok neked, mosolygok, s a szemedbe nézek,
És minden percem érted élem,
Bár az emlékekkel versenyezni nem tudok, s emiatt félek,
De még ne vedd el a reményem.
Szeretném, ha boldog lennél, de a szíved s lelked be van zárva,
Én beérem azzal, hogy félig sem vagy velem,
De ha nem akarsz igazán s nem, nyílsz meg a számomra
Úgy semmit sem ér a szerelmem.
Mardos a gondolat is, s veszettül tépkedi ajkamon hozzád a szót,
De kimondom, s küzdök a lényedért,
Ha engedsz bele látnom a szívedbe, s odaadsz magadból minden jót,
Mert akkor talán megérte élni a szerelmedért….
2008. október. 4.
Értékelés: 0.0/10 (0 szavazattal)
Pontozáshoz előbb be kell jelentkezned!
KOMMENTEK
Új hozzászólás küldéséhez elôbb be kell jelentkezned!