Balogh Orsolya
Fõbe lõnélek

FÕBE LÕNÉLEK

Gyûlöllek, oh gyûlöllek, mindig is utáltalak. Szívembõl kívántam neked a legrosszabbat, hogy érjen utol téged a halál. Hiába, hogy a véred vagyok, nem kellesz nekem, csak a gond van veled, fájdalmat okoztál. Ott ülsz görnyedten szobádban, csak zabálni és pletykálni vagy képes. Milyen asszony vagy te? Minek hívod te magad? Olyan komisz vagy az ördögi kacajoddal együtt. Minek élsz? Levegõt se végy, arra sem szolgáltál rá! Csak idegesíteni tudod az embert, olyan bosszantó vagy, mint egy bolha, egy tetû. Folyton élõsködnél, te vérszívó pióca. Emberek között is ocsmány teremtés vagy.

Úgy fõbe lõnélek.

Nézz magadra! Hogy nézel ki? Kurvának készülsz? Mi lesz így veled? Jaj te nõ… mit ad neked a szépség, amit az élet nem adhat? Megvásárolod a boldogságodat, a kegytárgyak majd segítenek. Mert a szépség és a báj a te erényed, a határok átlépése. Nem öröm neked, amit kapsz, vagy ami jut. Neked mindig csak több kell, undorító vagy! Kihasználod az embert, semmi se szent. El se hiszed mennyire rühellek, nálad nagyobb egoista nincs a világon. Tégy magad és népség kedvére, ha másképp nem megy, te is csak a szarnak vagy itt. Hogy dögölnél meg… de fõbe lõnélek!

Emberek… Úristen, hát mi van veletek? Mind megõrültetek? Ti lennétek a világ feje? Legfeljebb az alja népe. Az állatok elõbb érdemesek az életre, nem úgy, mint ti fõemlõsök. Mindenevõ paraziták vagytok, és még ti szidjátok a disznókat? A drog meg az ital, az majd segít megemészteni mindezt, ugye? Utcalányok hada, betegségek terjesztése, fûvel –fával összehentergés, az fekszik! Egy nagy szemétdomb a világ, s mi vagyunk a szemetek. De ne várjátok meg, hogy közeledjen az égetés, mert abba belepusztultok mind. De ne aggódjatok, elõbb remélem hullák lesztek, és legalább hulladomb megy az égetõbe.

A gyenge népetek oda lesz. Erre legyek én büszke? Hogy én is ebbe a fajba tartozom? Gyilkosok, rablók, mocskos férgek közé? A saját anyját bepiszkító, a gyermekét a megerõszakoló, a lányát eladó, a szomszédot felakasztó ember? Nem, szégyellek benneteket, fõbe lõnélek titeket.

Ha véletlenül is fegyver kerülne kezembe, jól vigyázzatok, sokak vannak a listámon. Tudnék kiket összeválogatni közületek. Öröm lenne nézni, ahogy még sistereg a golyó a fejetekben, ahogy magamba szívhatnám az édes lõpor szagát. Mert bizony a szemetekbe néznék, lássátok ki az, aki úgy gyûlöl benneteket. Mily boldogító lenne, a vér csorogna kifele, s ahogy az agy vízzel összekeveredne. Úgy bírnám, ha kiszabadna egy kis hús cafat, s a saját pofádra is röppenne. A forróság lyukat égetne az agyvelõdben. Megszûnne a gondolkodás, egy semmi lennél, visszatérnél a kiinduló pontra, hogy a pokolban lennél. Mert ha szerencsénk van rögvest belehalsz, és nem fogod észlelni, hogy a halál elragadott. Ígérem gyors leszek. De ha ez még sem következne benne, abban is biztos lehetsz, lesz gondom rád, olyan fájdalmat okozok majd, hogy abba döglesz bele. Úgy hogy reméld, hogy pontos legyek.

Sokan vagytok, de ha rajtam múlna, ember alig lenne itt. Csak egyszer adjatok fegyvert a kezembe… és akkor mindennek vége. Család, emberek… minek? Pazaroljátok a drága levegõt, nektek itt lenni kiváltság. Tényleg ne várjátok, hogy fegyverem legyen, melegen ajánlom nektek, mert nem leszek ám olyan kegyes és megbocsátó, mint Isten. Sõt, örülhetsz, ha utána egy kis port rád szórok, hogy a földben érezd magad. Jól gondoljátok meg, hogy mit tesztek, adok egy kis idõt, amíg fegyvert szerzek, s akkor… fõbe lõlek benneteket.

KOMMENTEK

Új hozzászólás küldéséhez elôbb be kell jelentkezned!
gorg	[#2] | Elküldve: 2007-04-09 22:39:43
Tag Regisztráció ideje: 2007-01-09 15:00:14 Hozzászólások száma: 36	Ez mi akar lenni? Világutálat? Egy szennytõl megcsömörlött lélek öklét rázó fenyegetése? Egy szekta-tag nyálfröcsögõs igazság-vénája? Hmm? Depressziós, öngyilkosságra hajlamos egyén feljajjdulása? Egyébiránt súlyos irománynak tartom, néhol "alap" a fogalmazás, de lehet, hogy egy hülye fafej vagyok, aki semmit nem ért. Kézcsókom. - gorg -     ...bummcsikávávááá..megmutatomhogyhogykelléllni...
[Profil]
Spirit	[#1] | Elküldve: 2007-03-18 22:03:50
Tag Regisztráció ideje: 2006-11-16 13:57:22 Hozzászólások száma: 122	Érdekes történet, sok benne a hiperbolikus elem, szóval kicsit túlságosan el van eresztve az utálat az emberekkel szemben, persze ez nem baj, ez kell ebbe a mûfajba. Az elején, ha jól láttam, akkor van egy kis szóismétlés. Meg találtam egy gépelési hibát is: " De ha ez még sem következne benne" itt nem figyeltél oda: következne be. Aztán elõtte írod: "Mert ha szerencsénk van rögvest belehalsz" - itt nem tiszte, hogy miért kell mindkettõtöknek szerencsésnek lenni, hisz csak az õ érdeke, hogy gyorsan belehaljon :). Hirtelen ennyi, egy kissé jobban kidolgozva egész formás munka válhatna belõle. Üdv, Spirit     "Ha elfelejtjük az álmainkat, akkor elfelejtjük, hogy miért élünk." www.bramhook.com
[Profil]