Stephen King - Carrie

Stephen King regénye egy teljesen ismerõs világot mutat be az olvasónak. A középiskola farkastörvényei, büntetlenül maradt megaláztatások és a szülõi szeszély elleni küzdelem pokoli világát. Carrie White jelképezi a kiátkozott kamaszlelkek egyikét, aki bár teljes, nyugodt és emberi életet akar élni, mégis csak küzdelem és megaláztatás jut neki.

Stephen King 1974-ben megjelent mûve ma már igazi klasszikus. Külön érdekes, hogy az író saját bevallása szerint a Carrie-vel egyáltalán nem volt megelégedve, túl félelmetesnek, nyomasztónak és kiforratlannak találta, ezért a kézirat igen hamar a kukában kötött ki. A szerzõ felesége azonban megtalálva a mûvet, rábírta a vonakodó Stephent, hogy legalább próbálja meg. Mára mindannyian tudhatjuk, hogy King örökké hálás lehet Tabithának emiatt. A könyvet 2500 dollárért adta el a Doubledaynek, mely késõbb továbbadta az utánnyomás jogait a New American Library-nek 400.000 dollárért, melynek felét a szerzõ kapta meg.

Carrie White nem éppen átlagos kamaszlány, bár ezt társai inkább negatív értelemben állítják. Lelkileg szétroncsolt, tele van félelmekkel, és mindennapos atrocitásoknak van kitéve. Édesanyja, Margaret White egy fanatikus, keresztény fundamentalista asszony, aki házukat az ördögtõl óvó imablokáddal zárta el a külvilágtól. Meggyõzõdése, hogy lányát sötét erõk uralják, s mindezt az iskolában még jobban erõsíthetik benne. Nem is téved, mert lánya telekinetikus képességekkel rendelkezik, miszerint képes tárgyakat mozgatni, pusztán a gondolatainak segítségével. Carrie White azonban élni akar ‑ úgy, mint a többiek az iskolában. Az könyv eleji megaláztatás után, az egyik õt megszánó osztálytársnõje megkéri a barátját, hogy vigye el Carrie-t az iskolabálra, és tegyen úgy, mintha valóban szerelmespárok lennének. A kissé naiv, de óvatos Carrie elfogadja a meghívást, azt remélve, hogy a hosszú évek óta elviselt megaláztatások után végre minden jóra fog fordulni. Nem is sejti, hogy az õt gyûlölõ társaság miféle tervet eszelt ki ellene.

Sok tekintetben egy nem túl ismerõs Stephen Kinget ismerünk meg a könyv olvasása közben. A mû legelején már elég hamar belecsöppenünk a történetbe, mindenféle felvezetés nélkül. A mesélés kellemes, gyors sodrású és élvezetes. Minden egyes fejezet után olvashatunk néhány fiktív tudományos könyvrészletet, amit a címszereplõ kamaszlányról írtak. Ezek általában a történetben szereplõ természetfeletti jelenségek megértését, vagy éppen a kétely fokozását segítik elõ. Néhány szereplõ memoárrészletei is megtalálhatóak a könyvben, melyek szorosan kapcsolódnak a történet vezetéséhez. Mindezek által az olvasó kezdi úgy érezni, mintha csak egy riportkönyvet olvasna valamely megtörtént botrányról. Ennek köszönhetõen a borzongatás kulcsa hitelesebb tétellé lesz, amitõl a mû sokkal hátborzongatóbbá válik, mint egy átlagos horror. A fogalmazás és stílus még érezhetõen kimunkálatlan, nem a megszokott kingi, azonban a helyzetelemzések remekül fel vannak vezetve, és kíváncsivá is teszik az olvasót, a szituációk érdekesek és rendkívül feszültek. Látszólag rengeteg munka és – a tudományos magyarázatokat tekintve – kutatás eredménye a regény.  

Stephen King regénye egy teljesen ismerõs világot mutat be az olvasónak. A középiskola farkastörvényei, büntetlenül maradt megaláztatások és a szülõi szeszély elleni küzdelem pokoli világát. Carrie White jelképezi a kiátkozott kamaszlelkek egyikét, aki bár teljes, nyugodt és emberi életet akar élni, mégis csak küzdelem és megaláztatás jut neki. A mû vége felé haladva okkal és joggal tehetjük fel a kérdést: vajon a túlzásba vitt, fanatikus hit, vagy a borzalmas megaláztatás alatt élni rosszabb?

A regénybõl az akkor még ismeretlen Brian De Palma készített hátborzongató klasszikust 1976-ban. A filmben olyan mai sztárok debütáltak elõször, mint John Travolta, Sissy Spacek és Nancy Allen. A film két Oscar-jelölést is kapott, a Legjobb nõi fõszereplõ (Sissy Spacek - Carrie White) és a Legjobb nõi mellékszereplõ (Piper Laurie – Margaret White) kategóriában. A mozi elég bravúrosan adta vissza azt a világot, melyet Stephen King megalkotott, s hasonlóan feledhetetlen klasszikust adott a filmtörténelem kincstárába, mint a Stanley Kubrik által vászonra vitt Ragyogás.

A mû mellett nem érdemes elmenni, mivel innen kezdõdött egy legenda pályafutása. De nem pusztán a történelmi jelentõség miatt érdemes kézbe venni a könyvet, hanem mindazon velõs társadalomkritikai és filozófiai mondandó miatt, ami a mai napig aktuális maradt. Mindezek mellett a Carrie szórakoztató, kellemes, gyors sodrású és félelmetesen feszült.

KOMMENTEK