Richard Morgan: Dühöngő fúriák (részlet)
szerző: Bolváry Gábor | megjelent: 2009-03-18 13:17:00 | címkék: 2009, irodalom, részlet, sci-fi | kommentek száma: 0 | tulajdonos: darkcornersAz Agave Könyvek március 19-én jelentette megRichard Morgan: Dühöngő fúriák című regényét. Ebből az alkalomból és a kiadó jóvoltából olvashatjátok most a regény elsõ fejezetét.
| hirdetés |
Prológus
Alaposan kidekorálták azt a helyet, ahol felébresztettek.
Ugyanúgy, mint a fogadóhelyiséget, ahol tárgyaltunk. A Harlan család nem szeret félmunkát végezni. Bárki megmondhatja, aki már felébredt náluk, hogy igyekeznek jó benyomást tenni az emberre. A falon az arannyal futtatott fekete díszítés jól passzolt a családi címerekhez, a háttérben pedig valamiféle lágy dallam keltette azt a könnyfakasztó érzést, hogy micsoda megtiszteltetés ilyen nagyságok jelenlétében lenni. A sarokban néhány marslakóktól itt maradt tárgy állt, csendesen emlékeztetve arra, hogy a hatalom hogyan úszott át ősi, idegen jóakaróinktól az Első Családok oligarcháinak kezébe. Na és persze ott állt Konrad Harlan kihagyhatatlan holoszobra is a dicsőséges „bolygófelfedező” pózban. Egyik kezét a magasba emeli, másikkal eltakarja szemét, hogy védje az idegen égbolt napjának tüzétől. Meg egy rakat hasonló cucc.
És itt jön Takeshi Kovacs, egyenesen egy nagy halom zseléből, beburkolva egy ki tudja milyen új testbe, köpködve, öklendezve a lágy fényben, miközben a fürdőruhába öltözött csinos személyzet kisegíti a tartályból. Bolyhos törülközők szabadítanak meg a zselé nagyjától, majd egy hasonlóan puha társukba tekerve teszem meg a következő helyiségig tartó rövid utat. Zuhany, tükör – jobb, ha hozzászokik a pofájához, katona! – új ruhák az új burokhoz, majd irány a tárgyaló, hogy a család egy tagja elbeszélgessen velem. Egy nő, természetesen. Mivel ismerik a hátteremet, nem fognak férfit ültetni velem szemben. Tíz éves koromban hagyott ott az alkoholista apám, két húgommal nőttem fel, és párszor tanújelét adtam annak, hogy hajlamos vagyok pszichopatának tűnni, amikor egy hatalmát gyakorló apafigurával kerülök szembe. Nem, inkább nőt küldtek. Valami ügyintézőt, aki a Harlan család kevésbé nyilvános ügyeivel foglalkozik. Mérsékelten csinos, klónozott burokban, standard évek szerint, talán ha negyven éves lehetett.
– Üdvözöljük újra Harlan Világán, Kovacs-szan. Jól érzi magát?
– Ja. És maga?
Egy kis nagyképű szemtelenkedés… Küldött kiképzésünk miatt olyan gyorsan tudunk alkalmazkodni az új környezethez, amiről egy hétköznapi ember nem is álmodhat. Takeshi Kovacs is rögtön rájött, hogy őrá itt szükség van, pedig még szinte ki sem mászott a zselével teli kádból.
– Én? Szólítson Aiurának. – Amangol nyelven beszélünk, nem japánul, de ez a szépen megtervezett félreértés, amivel elvette a sértésem élét, egyértelműen az Első Családok kulturális gyökereire utal. Elegánsan int egyet felém: – De igazából nem is fontos, hogy én ki vagyok, legalábbis ebben az ügyben. Gondolom, tisztában van vele, kiket képviselek?
– Igen, persze. – Talán a háttérben zúgó lágy hang, vagy az a mód, ahogy a nő kezelte a nyegleségemet, teszi, hogy ezt már nem arrogánsan mondom. A Küldöttek magukba szívnak mindent, ami körülöttük van, ráadásul ez bizonyos mértékig öntudatlan folyamat. Gyakran kapod azon magad, hogy átvettél egy viselkedést, ha Küldött érzékeid úgy ítélik meg, hogy ez hasznos számodra az adott szituációban. – Tehát átvezényeltek egy időre?
Aiura köhint egyet.
– Igen, akár így is mondhatjuk.
– Egyéni feladat?
Önmagában nem szokatlan, de nem is a legjobb dolog. Az, ha egy Küldött csapatban dolgozom, olyan magabiztosságot ad, amit nem kaphatok meg hétköznapi emberekből álló társaktól.
– Igen – bólint Aiura. – Egészen pontosan maga lesz az egyetlen Küldött. Viszont egyéb erőforrások nagy mennyiségben a rendelkezésére állnak majd.
– Nem hangzik rosszul – jegyzem meg.
– Reméljük.
– Tehát mit akarnak tőlem?
Újabb köhintés.
– Mindent a maga idejében. Megkérdezhetem újra, hogy jól érzi magát ebben a burokban?
– Megteszi. – Ekkor esik le. Nagyon simán, gyorsan reagál az öntudatlan a benyomásokra is, még annak is feltűnik, aki amúgy harcokban edződött. Gyönyörű test, legalábbis belülről. – Ez valami új a Nakamurától?
– Nem. – Mintha a tekintete fel majd balra ugrana. Végül is biztonsági ügynök, lehet, hogy van retinakijelzője. – Harkany NeuroRendszerek, a Khumalo-Cape világontúli licensze alapján gyártva.
A Küldöttek nem lepődnek meg. Ha mégis, nem mutatják ki.
– Khumalo? Soha nem hallottam róla.
– Nem, valóban nem hallott róla – ért egyet velem a nő.
– Elnézést, hogyan?
– Legyen elég annyi, hogy magát a megszerezhető legjobb biotech felszereléssel láttuk el. Nem hiszem, hogy a maga hátterével nekem kellene ecsetelnem, hogy mi mindenre képes ez a burok. Ha mégis részletekre lenne kíváncsi, látóterének bal részén eléri a kézikönyvet. – Egy lágy mosoly tűnik fel a szája szélén, talán a fáradtság jele. – A Harkany nem tudta még átállítani Küldött használatra, nem volt időnk testre szabni a rendszerét.
– Valamiféle krízis tette ilyen sürgőssé?
– Eltalálta, Kovacs-szan. Igen, akár úgy is jellemezhetnénk a helyzetet, hogy krízis. Szeretnénk, ha azonnal munkába tudna állni.
– Nos, ezért fizetnek.
– Pontosan. – Vajon már most elárulja, hogy ki is fog fizetni pontosan? Lehet, hogy nem. – Ahogy azt már minden bizonnyal kitalálta, ez egy fedett akció lesz. Nem olyan, mint amilyen a Sharya volt. Bár annak az ügynek a végére szerzett némi jártasságot abban, hogyan kell bánni a terroristákkal, ha nem tévedek.
– Ja. – Miután szétzúztuk a bolygóközi flottájukat, tönkrevágtuk a hírközlésüket és a gazdaságukat, úgy általában mindent, ami az ellenálláshoz kell, még mindig akadt pár keményfiú, aki nem bírta felfogni a Protektorátus üzenetét. Így egyenként kellett őket levadászni. Beszivárgás, barátkozás, belső bomlasztás, árulás… Néhány gyilkosság félreeső sikátorokban. – Szereztem egy kis gyakorlatot.
– Helyes. Ez a munka sem fog nagyon különbözni ettől.
– Problémáik akadtak néhány terroristával? Megint hallattak magukról a quellisták?
Legyint, mutatva, hogy még a közelében sem járok az igazságnak. Kiderült, hogy senki sem veszi már komolyan a quellizmust már pár száz éve. Az a néhány igazi quellista, aki megmaradt, a forradalmi eszméket már rég a jobban jövedelmező bűnözésre cserélte. Ugyanakkora kockázat, de magasabb bevétel… Sem erre a nőre, sem a mögötte álló oligarchákra nem jelentenek veszélyt. Ez volt az első jele annak, hogy a dolgok nem teljesen olyanok, mint amilyennek látszanak.
– Sokkal inkább embervadászatra fog emlékeztetni a munkája, Kovacs-szan. Egyénekkel van gond, nem politikai csoporttal.
– És maguk egy Küldöttet hívnak segítségül. – Hiába a kiképzés, itt már muszáj felemelnem a szemöldökömet. Lehet, hogy a hangomat is sikerült egy kicsit. – Nagyon figyelemreméltó egyén lehet.
– Igen, az – bólintott. – Egy ex-Küldött, egész pontosan. Kovacs-szan, mielőtt továbbmennénk, úgy vélem, valamit tisztáznunk kell, méghozzá…
– Ezt a valamit a parancsnokommal kell tisztázniuk – szakítottam félbe. – Nekem ugyanis úgy tűnik, csak a Küldöttek idejét pazarolják. Soha nem vállalunk ilyenfajta munkát.
A nő nem zavartatja magát.
– …méghozzá olyat, ami lehet, hogy kissé sokkolni fogja magát. Ön, gondolom, azt hiszi, hogy nem sokkal a Sharya incidens vége után burkolták újra. Lehet, hogy arra gondol, csak pár nap telt el azóta, hogy tűnyalábon keresztül átküldték.
Vállat vonok a Küldöttek nyugalmával.
– Napok vagy hónapok, nekem aztán nem különösebben szá…
– Két évszázad.
– Micsoda?
– Ahogy mondtam. Kicsit kevesebb, mint kétszáz évig volt a tárlóban. Vagyis…
A Küldöttek nyugalma egyből kiszáll az ablakon.
– Mi a jó franc történt a…
– Kérem, Kovacs-szan! Hallgasson végig!
Halk, de határozott parancs. A kiképzés lassan lenyugtat, újra tudok figyelni.
– Később minden kérdésére választ kap. Most legyen elég annyi, hogy ön már nem tagja a Küldöttek Alakulatának. Legjobb, ha úgy gondol magára, mint akit a Harlan család személyesen fogadott fel.
Évszázadok szálltak el mellettem és én kiestem belőlük. Kiburkoltak az időből. Egy élet választ el azoktól, akiket és amiket ismertem. Mintha valami rohadt bűnöző lennék. Lehet, hogy a Küldött kiképzés segít valamit abban, hogy ezzel megbirkózzak, de mégis…
– Hogyan tudták…
– A személyes adatállománya a család birtokába került már egy ideje. De mint mondtam, később minden kérdésére választ kap. Nem kellene sokat foglalkoznia most ezzel. A szerződés, amit kínálunk önnek, jövedelmező és méltányos. Amit viszont fontos, hogy megértsen, az az, hogy a Küldött képességei nagymértékben próbára lesznek téve. Harlan Világa már nem olyan, amilyennek ismerte.
– Megbirkózom vele – felelem türelmetlenül. – Ez a dolgom.
– Jó – nyugtázza. – Most pedig nyilván tudni akarja, hogy…
– Igen. – Elfojtom magamban a sokkot, mint valami vérző sebet az ajkamon. Foglalkozzunk azzal, ami a dolgunk lesz, a többit meg dobjuk félre. Foglalkozzunk azzal, ami nyilvánvaló, ami a legfeltűnőbb ebben az egészben. – Tehát akkor ki a franc az az ex-Küldött, akit annyira szeretnének, hogy elkapjak?
Valahogy így történt.
De az is lehet, hogy nem. Tele vagyok gyanakvással és töredékes emlékekkel. Próbálom kitalálni, hogy is volt, használni Küldött érzékeimet a fehér foltok kitöltéséhez. De lehet, hogy így is tévedek.
Nem tudom.
Ott se voltam.
És soha nem láttam az arcát, amikor megmondták neki, hogy hol vagyok. Megmondták neki, hogy én vagyok az – és mivel jár mindez a számára.
AKTÍV FÓRUMTÉMÁK
Kötetlen beszélgetés egy tea mel ... (1055)Darren Shan (89)
Mit olvasol jelenleg? (604)
A filmekrõl (292)
Tolkien (1)
Üzenet a moderátoroknak (79)
Clive Barker (145)
Stephen King (369)
Keresem ... (36)
Hibajelentés (27)
Rém rom
Horrorisztikus elemeket tartalmazó animációs filmek nem voltak eddig túl nagy számban, de egyes készítõk úgy gondolták, éppen ideje megalkotni egy olyan mesét, mely a horror ingoványos határán mozog. Hiszen milyen mesék is mennek manapság a tévében? | tovább...
Ópium - Egy elmebeteg nõ naplója
A Moravcsik-klinika romos és nyugtalan falai közé kocsizik be Brenner József, mintha Jonathan Harkerrel tartanánk Drakula ódon kastélyába. A kocsi megáll, és a film kezdetét veszi. Morbid, szadomazo eszközök és szerelem. Ördög és szimbolika. | tovább...Az í-re végre felkerül a vesszõ (Campus Fesztivál, 2. nap)
A Campus Fesztivál szervezõi már többször bizonyítottak, gondoljunk csak a korábban, ugyanezen a helyszínen megrendezett Vekeri-tó Fesztiválra. Tavaly ugyanitt rendezték meg az EFOTT2007-et, most, a korábbi hagyományokat folytatva, azonban más névvel, ismét egy remek koncertprogrammal várják a látogatókat a szervezõk. Beszámoló, 2. rész. | tovább...
EFOTT 4. nap
Véget ért az Egyetemisták és Fõiskolások Országos Turisztikai Találkozója, az EFOTT, melyet immár 32. alkalommal rendeztek meg, idén Debrecenben. | tovább...Ray Bradbury: Éjfél is elmúlt (részlet)
Az Agave Könyvek április 23-án jelenteti meg Ray Bradbury Éjfél is elmúlt című könyvét. Ebből az alkalomból, a megjelenő könyvből egy részletet is olvashattok az oldalunkon. | tovább...
Laurell K. Hamilton - Az árnyak csókja
Laurell K. Hamilton Anita Blake-sorozatában a vámpírtörténetek alapköveit egészítette ki és írta felül, történeteibe beleszõve a szingli életvitel erõs és önálló nõi karaktereit és kellõ mennyiségû explicit erotikát. Miután Anita Blake történetei már a maguk útján haladtak elõre, a szerzõnõ sikert sikerre halmozva, nekilátott új karakterének, Meredith Gentry történetének. | tovább...CÍMKEFELHŐ
2006 (2) 2008 (3) 2009 (288) 2010 (6) a38 (21) adaptáció (14) akció (17) album (34) alexandra (39) animáció (0) ázsia (5) beszámoló (9) beszélgetés (0) blues (1) cannes (3) cikk (34) díj (3) dráma (5) életrajz (9) előzetes (52) esszé (7) fantasy (17) fesztivál (53) film (172) filmmegjelenés (3) franchise (4) francia (1) galéria (9) giallo (1) gondolat (2) gondolatok (5) gore (7) gótika (2) gyerekkönyv (1) hard-boiled (5) hírek (364) horror (160) humor (2) interjú (6) irodalom (160) japán (2) jazz (1) jelenet (16) kaland (5) képregény (2) kiállítás (1) klasszikus (32) komolyzene (1) koncert (27) könyv (60) könyvhét (12) könyvmegjelenés (52) korea (1) krimi (55) kritika (47) mese (11) metál (51) noir (5) novella (7) oscar (2) pályázat (4) plakát (9) poszter (10) programajánló (139) regény (84) remake (19) rémirodalom (4) részlet (44) rock (28) romantika (7) sci-fi (30) slasher (12) sorozat (23) sorozatgyilkos (13) sundance (1) szatíra (2) szépirodalom (3) sziget (5) szinopszis (6) televízió (4) thriller (30) titanic (5) trash (4) tudósítás (9) vámpír (15) videóklip (2) vígjáték (10) zene (134) zombi (9)Copyright © 2006. - 2010. - horror.film.hu. Minden oldal szerzői jogvédelem alatt áll!
kontakt: info@horror.film.hu
kontakt: info@horror.film.hu
KOMMENTEK
Új hozzászólás küldéséhez elôbb be kell jelentkezned!