Hans Christian Andersen (1805-1875)

szerző: | megjelent: 2006-12-27 17:07:01 | címkék: életrajz, irodalom, klasszikus, mese | kommentek száma: 0 | tulajdonos: darkcorners

Andersen „közel 800 verset, 40 színdarabot, 6 regényt és 5 úti beszámolót hagyott hátra, de a legfõbb érdeme az a 175 mese és történet megírása, amelyek folytatják a gyerekek és felnõttek egyesítését, amíg világ a világ.” (OM)

hirdetés

A legendás meseíró 1805-ben látta meg a napvilágot a dániai Odensében, szegény család gyermekeként. Édesapja csizmadiaként dolgozott, bár munkáját nem igazán szerette. Egyetlen gyermekét gyakorta azzal szórakoztatta, hogy bábozott és felolvasott neki. 1814-ben anyagi okok miatt apja kénytelen volt beállni katonának a dán seregbe. Csatát ugyan nem látott, de egészségi állapota nagyon megromlott. Miután Napóleon vereséget szenvedett, hazatérhetett, de hamarosan 1816-ban meghalt. A kis Andersen 11 éves volt ekkor.

Andersen egyedül maradt édesanyjával. Habár anyja írástudatlan és mûveletlen, ellensúlyozta az, hogy egy igen erõs asszony volt. A kis Andersen apja hatására kezdett el érdeklõdni az olvasás iránt, s a szomszédokhoz járt át könyveket kölcsönkérni. Már ekkor megpróbálkozott rövid versek írásával, és a város színháza is vonzotta. Gyakran az odensei polgároknak kisebb darabokat adott elõ otthonukban, akik kevéske pénzzel jutalmazták érte. 14 évesen elhatározta, hogy elhagyja a várost és Koppenhágába megy szerencsét próbálni. 1819. szeptember 4-én postakocsira szállt.

Két napig tartó utazás után végre megérkezett Koppenhágába, s azonnal ellátogatót a Királyi Színházhoz. Álma az volt, hogy Madam Schnall tanítványa legyen, bár ez nem vált valóra, viszont hamarosan új támogatót talált. Énekelni és táncolni tanult, s több statisztaszerepet is kapott a Királyi Színháznál. 1822-ben elbocsátották; ekkor már megírta a Tündérnap címû mûvét, melyet be is nyújtott kiadásra, de elutasították. A színház vezetése azonban úgy gondolta, hogy megéri tanítatni õt, s színház pénzügyi vezetõje, Jonas Collin magára vállalta Andersen tanítatásának költségeit; Andersen a slagelsei gimnázium tanítványa lesz.

Miután záróvizsgáit letette, 1829-ben végre megjelent elsõ sikeres könyve, mely a Vándorlás gyalogszerrel a Holmen-csatornától Amager szigetének keleti csücskéig címet viselte. 1830-ban megjelent elsõ verseskötete, mely nagyban hozzájárult Andersen hírnevéhez. Gyakran meglátogatta Jonas Collint, s lassacskán már családtagnak tekintették; különösen Collin fiához fûzték baráti szálak.

Andersen irodalmi sikereihez nagyban hozzájárultak még Dániában tett utazásai is. 1830-ban, egyik utazásának során hazalátogatott, s nem csak édesanyját, hanem egyik volt diáktársát, Faabagot is meglátogatta, akinek a húgába szerelmes lett. Mivel a lány már jegyben járt, Andersen kénytelen volt belátni, hogy kapcsolatuknak nincsen jövõje. Ez a találkozás, sok egyéb mellett egy gyönyörû versciklust is eredményezett, amely A szív melódiái címmel egy évvel késõbb jelent meg a Fantáziák és karcolatok címû gyûjteményben. A boldogtalan szerelmet egy újabb utazással próbálta feledni, ami ezúttal Németországba vezetett, abba az országba, melynek irodalmát Andersen annyira csodálta.

1932-ben a kritikusok keményen bírálták, ebben az évben ismét szerelembe esett. Most Jonas Collin legfiatalabb lányába lett szerelmes, de ez a szerelem ugyancsak reménytelen volt. Hogy úrrá tudjon lenne szakmai és magánéleti sikertelenségein ismét utazni kezdett. 1833 és ’34 között keresztül utazott Franciaországon és Svájcon, mígnem elérte úti célját, Olaszországot. Rómában sok mûvésszel ismerkedett meg, s ez a mûvészetét is új érzésekkel és színekkel töltötte meg.

1833 karácsonyán Andersen az Agnette és a Triton címû drámai költeményére rendkívül kedvezõtlen kritikát kapott, de az író kedvét ez sem vette el, ekkor már új regényén dolgozott, A rögtönzõmûvész megírásán. Ez a mû 1935-ben egyszerre jelent meg Dániában és Németországban. A közönség kedvezõen fogadta.

1835-ben megjelent Mesék gyerekeknek címû munkáját a kritika ismét élesen bírálta, de a közönség örökre a szívébe zárta, s ez volt az, ami Andersent tovább ösztönözte az írásra. A rögtönzõmûvész után egy évvel késõbb jelent meg az O.T, majd 1837-ben pedig A hegedûs címû regénye. Mindkettõ nemzetközi sikereket ért el, s ez évben egy francia író, Xavier Marmier is felhívta az íróra a figyelmet. Mindeközben otthonában, Dániában továbbra is ellentmondásos volt a megítélése. Kierkagaard például azzal vádolta, hogy mûveiben nincsen semmilyen erkölcsi tanulság.

Ismét sikertelen idõszak következett be életébe. A színházi darabjait folyton visszautasították, nem törõdtek a mûveivel. Ezek miatt Andersen ismét útra kelt, s ellátogatott Törökországba, Csehszlovákiába, Romániába, sõt még Magyarországra is. Útjai alatt sokat írt és rajzolt a naplójába, majd élményeit az Egy költõ bazárja címû mûvében jelentette meg, mely kiemelkedõ újságírói és szépirodalmi munka is egyben.

1843-re Andersen megtalálta mûveihez a legtökéletesebb formát, s most már mûveit szépirodalmi mûként merte megjelentetni. 1847-ben a lipcsei Carl Lorck Kiadó elhatározta, hogy megjelenteti az Andersen-meséket egy teljes képes kiadásban. Ehhez a kiadványhoz Wilhelm Pedersent kérték fel könyvillusztrátornak, aki 1859-es haláláig 80 Andersen mesének volt az illusztrátora.

A 1840-es évek végére Andersen világhírû lett. Németországban, 1847-ben kezdték kiadni az összegyûjtött munkáit az Én életem meséje címû önéletrajz elsõ kiadásával együtt. Andersen nagyon kötõdött Németországhoz, s emiatt elszomorította az 1848-as schleswig-holsteini német-dán háború. Egy ideig távol kellett maradnia Németországtól, s ez idõ alatt írta meg a Dániám, hazám címû mûvét, mely hazájának egyik legszebb nemzeti költeménye.

1852-tõl Andersen kibõvítette a „mese” fogalmát a „történet” fogalmával, s mûveihez ihletett merített a filozófiából, történelembõl és a tudományokból is. Ugyanekkor több színdarabot, regényt és úti beszámolót írt. 1855-ben végre Dániában is megjelenhetett önéletrajzi mûve, az Én életem meséje.

Utolsó meséi 1872-ben jelentek meg, 1873-ban délre utazott. Ezután Andersen életét a betegségek kisérték és végül 1875. augusztus 4-én meghalt.

LEGHÍRESEBB MESÉI

A kis gyufaáruslány

A király új ruhája

A tûzszerszám

A rút kiskacsa

KAPCSOLÓDÓ OLDALAK

Cikk Andersen életérõl, mûveirõl

FORRÁS

Literatura.hu

Megosztás |

KOMMENTEK

Még nem érkezett hozzászólás. Légy Te az elsõ kommentelõ!
Új hozzászólás küldéséhez elôbb be kell jelentkezned!

BEJELENTKEZÉS
Elfelejtett jelszó
Regisztráció

AKTÍV FÓRUMTÉMÁK

Kötetlen beszélgetés egy tea mel ... (1055)
Darren Shan (89)
Mit olvasol jelenleg? (604)
A filmekrõl (292)
Tolkien (1)
Üzenet a moderátoroknak (79)
Clive Barker (145)
Stephen King (369)
Keresem ... (36)
Hibajelentés (27)

FEED CSATORNÁINK

Tartalom RSS | Alkotás RSS

Tim Burton: Majmok bolygója

A kritikusok szerint Tim Burton kötelezõ feladatként bánt Pierre Boulle azonos címû történetével, mikor 2001-ben a 20th Century Fox stúdió égisze alatt elkészítette filmjét. Burton kijelentette: filmje sem remake-je, sem folytatása az 1968-as sztorinak. Ez igaz is, hiszen ez a film közelebb áll az eredeti mûhöz, a regényhez, mint az anno elkészített több részes mozifilm, mely meglehetõsen szabadon kezelte az írott alkotást. Inkább csak ihletet merített belõle. | tovább...

Meghívás egy gyilkos vacsorára

Néha igazán nehéz olyan dolgokról véleményt alkotni, melyek örökre megtisztelõ helyet foglalnak el emlékeink között, de mint mindenhez, azért kritikus szemmel kell hozzáállni. Én is ezt próbáltam megtenni egyik legkedvesebb filmemlékemmel. | tovább...

Rém rom

Horrorisztikus elemeket tartalmazó animációs filmek nem voltak eddig túl nagy számban, de egyes készítõk úgy gondolták, éppen ideje megalkotni egy olyan mesét, mely a horror ingoványos határán mozog. Hiszen milyen mesék is mennek manapság a tévében? | tovább...

Jeff Lindsay: Dermedt, dacos Dexter (részlet)

Az Agave Könyvek szeptember 25-én jelenteti meg Jeff Lindsay Dermedt, dacos Dexter címû regényét. Ebbõl az alkalomból és a kiadó jóvoltából olvashatjátok el most a regény elsõ fejezetét. | tovább...

Az Óceán és a Kert különös esete

Az ember számtalan koncerttel a háta mögött már kellően kényessé válik a megrendezés helyszínének színvonalára és a minőségre. Igaz, nem elhanyagolható szempont egy szórakozóhely esetében, hogy milyen árban is mérik a sört, azonban ahogy egyre idősebb az ember, kénytelen lesz ráébredni, már az fontos, hogy mit hallgatunk, pláne, hogy az élőben milyen minőségben is szólal meg. Összegezve az ifjabb korosztály számára: nem csak az a fontos, hogy elmenjünk egy helyre és leigyuk magunkat. | tovább...

Ray Bradbury - Az öröm masinériái

Ray Bradbury 1920-ban született az Illinois állambeli Waukegan kisvárosban, mely sok történetének színtere. Tizenéves korától folyamatosan ír, több száz története jelent meg a korabeli pulp magazinokban. A több mint 30 kötete közül a legismertebb a Fahrenheit 451, a Marsbéli krónikák, A tetovált ember és a Gonosz lélek közeleg, de számos írását adaptálták színpadra és filmre is. (Agave) | tovább...

CÍMKEFELHŐ

2006 (2) 2008 (3) 2009 (288) 2010 (6) a38 (21) adaptáció (14) akció (17) album (34) alexandra (39) animáció (0) ázsia (5) beszámoló (9) beszélgetés (0) blues (1) cannes (3) cikk (34) díj (3) dráma (5) életrajz (9) előzetes (52) esszé (7) fantasy (17) fesztivál (53) film (172) filmmegjelenés (3) franchise (4) francia (1) galéria (9) giallo (1) gondolat (2) gondolatok (5) gore (7) gótika (2) gyerekkönyv (1) hard-boiled (5) hírek (364) horror (160) humor (2) interjú (6) irodalom (160) japán (2) jazz (1) jelenet (16) kaland (5) képregény (2) kiállítás (1) klasszikus (32) komolyzene (1) koncert (27) könyv (60) könyvhét (12) könyvmegjelenés (52) korea (1) krimi (55) kritika (47) mese (11) metál (51) noir (5) novella (7) oscar (2) pályázat (4) plakát (9) poszter (10) programajánló (139) regény (84) remake (19) rémirodalom (4) részlet (44) rock (28) romantika (7) sci-fi (30) slasher (12) sorozat (23) sorozatgyilkos (13) sundance (1) szatíra (2) szépirodalom (3) sziget (5) szinopszis (6) televízió (4) thriller (30) titanic (5) trash (4) tudósítás (9) vámpír (15) videóklip (2) vígjáték (10) zene (134) zombi (9)