Dexter darabokban

szerző: Bolváry Gábor | megjelent: 2009-06-19 18:56:00 | címkék: 2009, cikk, horror, irodalom, krimi, kritika, regény, sorozat, sorozatgyilkos | kommentek száma: 0 | tulajdonos: darkcorners

Jeff Lindsay Dexter-könyvsorozata eddig nem volt az igazi - a karakter népszerűségét leginkább a Showtime által készített tévésorozatnak köszönhette. A nemrég megjelent negyedik vajon mennyire képes változtatni ezen?

hirdetés

Ritka eset, amikor egy sorozat vagy film jobban sikerül, mint az eredeti, amelyből adaptálták. Még a könyv rajongói is gyakran elismerik, hogy bár Jeff Lindsay-nek köszönhetjük Dextert, a tévésorozat eddigi részei rendre jobban sikerültek, mint maguk a könyvek, amelyek - egyébiránt - teljesen más úton haladnak. Vajon ha a Showtime nem veszi meg a szerző könyvének megfilmesítési jogait, ugyanilyen ismert lenne Dexter karaktere? Nem túl valószínű, és olvasva a külföldi kritikákat, még biztosabb. A tengerentúlon is rendre dicsérik Lindsay stílusát és humorát, azonban ugyanazon hibákat róják fel neki, amelyeket a hazai olvasóközönség is: a gyilkosságok ötlettelenek, a dramaturgia sokszor összecsapott, Rita gyermekeinek szála pedig meglehetősen erőltetett. Bár a harmadik kötetet még nem olvastam, a rendkívül rosszul megírt és összecsapott második kötet, majd a harmadik évad katasztrofális vége után Jeff Lindsay-nek fel van adva a lecke: tud-e jobbat és izgalmasabbat írni, mint a tévésorozat készítői.

Miután Dexter megnősült, újdonsült feleségével az oldalán Párizs sikátorait róják keresztül-kasul, amikor is betévednek egy art és performance kiállításra. Dexter meglepődve és némileg sokkolva tapasztalja, hogy mások mennyi mindent is képesek kihozni egy torzóból. Amikor hazaérnek Miamiba, ismét meglepődve kell tapasztalnia, hogy Párizs performance művészete követte Őt. Naponta kezdenek fölbukkanni újabb és újabb holttestek Miami utcáin, melyeket különböző tárgyakkal töltöttek meg. Utóbbi kijelentést - ez esetben - szó szerint kell vennünk, ugyanis a testekbe gyümölcsöket, irodaeszközöket és egyéb tárgyakat és kellékeket "építettek be". Azonban ezeket a művészeket nem lehet gyilkosoknak nevezni, mivel áldozataik már halottak voltak. Dexterre és húgára vár a feladat, hogy megoldják az ügyet.

A könyv végén az első kérdés, mely megfogalmazódik bennünk: miért kellett erre a könyvre ennyit várnunk? Lindsay Dexter-sorozatának negyedik kötete olyan, amilyennek a korábbiaknak is lenniük kellett volna! Feszültséggel teli és sodró lendületű, melyhez Lindsay fekete humorának páratlan oldala csak hozzátenni képes. A szerző végre kezd ráébredni, Dexter Sötét utasa csak hátráltatja főszereplőjének mélyebb rétegű kibontását, így az Utas ebben a kötetben alig-alig szólal csak meg. Ennek köszönhetően kedvenc sorozatgyilkosunk már nem tűnik teljesen „elmeroggyantnak”, és végre megkapjuk azt a hideg lelkű gyilkost és egyben szerető családapát, akinek eddig is lennie kellett volna a karakternek – nem véletlen, hogy a sorozatban már rég hanyagolják az Utas hangját! További pozitívum és külön érdekessége a kötetnek, hogy a sorozat rajongóinak is tartogat néhány meglepetést "vendég jelenetek" formájában. Hogy mit kell érteni ez alatt? Az maradjon rejtély azoknak, akik még nem olvasták a kötetet.

Amit a mostani könyvben hibaként fel lehet hozni, azok a már korábban említettek. Lindsay könyvsorozata még mindig nyögi azokat a hibákat (Rita gyermekeinek a szálát többek között), melyeket a szerző még az ominózus második kötet során vezetett be. Persze kérdés, hogy Lindsay-nek mindvégig szándékában állt-e a könyv eseményeit ebbe a folyómederbe terelni, azonban ha bárkit megkérdeznénk azon személyek közül, akik ismerik Dextert, hogy Ők mit szólnak ehhez a fordulathoz, a statisztika azt mutatná: ezt nem kellett volna. Elsőre jó ötletnek tűnhet, hogy Dexter fogadott gyermekeiből is gyilkosokat neveljen, végre kapnak Ők is egy mentort, azonban ez meglehetősen erőltetett, ami abból is adódik, hogy nem minden gyermekből lesz mészáros, akit bántottak kiskorában - főleg nem mindkettőből.

Összegezve: Jeff Lindsay-nek végre sikerült megírnia az első olyan Dexter-könyvet, mely nem csupán izgalmas, de olyan jóra sikeredett, hogy ebből a kötetből sorozatévadot is forgathatnának. Meg van benne mindaz, ami miatt Dexter kalandjait szeretjük: kellő mennyiségű izgalom, kellő mennyiségű fekete humor és kellő mennyiségű kreativitás. Egyikből sincsen se több, se kevesebb. Mr. Lindsay, így kell ezt csinálni! Így kellett volna eddig is!

Megosztás |

KOMMENTEK

Még nem érkezett hozzászólás. Légy Te az elsõ kommentelõ!
Új hozzászólás küldéséhez elôbb be kell jelentkezned!

BEJELENTKEZÉS
Elfelejtett jelszó
Regisztráció

AKTÍV FÓRUMTÉMÁK

Mit olvasol jelenleg? (605)
Kötetlen beszélgetés egy tea mel ... (1059)
Darren Shan (89)
A filmekrõl (292)
Tolkien (1)
Üzenet a moderátoroknak (79)
Clive Barker (145)
Stephen King (369)
Keresem ... (36)
Hibajelentés (27)

FEED CSATORNÁINK

Tartalom RSS | Alkotás RSS

Bemutatkozik Tarczi Roland festõ

A Dark Corners új oldalának elindulásakor célul tûztük ki magunk elé, hogy a Galéria rovatunkban ne csak ismert és klasszikus festõket mutassunk be, hanem a kezdõk is lehetõséget kaphassanak képeik megjelentetésére. Ennek a kezdeményezésnek az elsõ képviselõje Tarczi Roland, aki most saját magát mutatja be Nektek. | tovább...

Shaun Hutson - Áldozatok

Gore-ral fûszerezett thriller egy olyan szerzõ tollából, akinek mûveit a börtönrácsok mögött igazi kincsként õrzik. Tömény kegyetlenség, belek, vértenger. Mindez a hutsoni mûvekre jellemzõ világ. | tovább...

Bret Easton Ellis - A vonzás szabályai

Bret Easton Ellis a Nullánál is kevesebb címû mûvében mutatta be elõször annak a ’80-as évekbeli generációnak a kiüresedett, céltalan életvitelét, melyben minden csak a drog, a pénz és a szex körül forog. Következõ mûvében, az A vonzás szabályaiban mindezt még részletesebben és kegyetlenebbül jelenítette meg. | tovább...

John Cure-ral beszélgettünk

John Cure-ról manapság elég sokat lehet olvasni az interneten. Az író honlapján rendszeresen dícsérik az olvasók elsõ regényét, a Hontalan lelkeket, de vajon ki is valójában John Cure? Többek között errõl beszélgettünk a szerzõvel. | tovább...

Philip K. Dick: Szabad Albemuth Rádió (részlet)

Az Agave Könyvek január 29-án jelenteti meg Philip K. Dick Szabad Albemuth Rádió címû regényét. Ebbõl az alkalomból és a kiadó jóvoltából olvashatjátok el most a regény elsõ fejezetét. | tovább...

Szigetelnek a hangyák

Hazánk állandó és európa egyik legnagyobb fesztiválja idén ismét megrendezésre került. Több színpadon több mint 1200 program, több százezer látogató egy hét alatt. | tovább...

CÍMKEFELHŐ

2006 (2) 2008 (3) 2009 (288) 2010 (6) a38 (21) adaptáció (14) akció (17) album (34) alexandra (39) animáció (0) ázsia (5) beszámoló (9) beszélgetés (0) blues (1) cannes (3) cikk (34) díj (3) dráma (5) életrajz (9) előzetes (52) esszé (7) fantasy (17) fesztivál (53) film (172) filmmegjelenés (3) franchise (4) francia (1) galéria (9) giallo (1) gondolat (2) gondolatok (5) gore (7) gótika (2) gyerekkönyv (1) hard-boiled (5) hírek (364) horror (160) humor (2) interjú (6) irodalom (160) japán (2) jazz (1) jelenet (16) kaland (5) képregény (2) kiállítás (1) klasszikus (32) komolyzene (1) koncert (27) könyv (60) könyvhét (12) könyvmegjelenés (52) korea (1) krimi (55) kritika (47) mese (11) metál (51) noir (5) novella (7) oscar (2) pályázat (4) plakát (9) poszter (10) programajánló (139) regény (84) remake (19) rémirodalom (4) részlet (44) rock (28) romantika (7) sci-fi (30) slasher (12) sorozat (23) sorozatgyilkos (13) sundance (1) szatíra (2) szépirodalom (3) sziget (5) szinopszis (6) televízió (4) thriller (30) titanic (5) trash (4) tudósítás (9) vámpír (15) videóklip (2) vígjáték (10) zene (134) zombi (9)