Bret Easton Ellis - Holdpark

Bret Easton Ellis, az Amerika Psycho szerzõje anno maga is meglepõdött azon, amikor a Holdpark írása közben elakadt. Idõre volt szüksége ahhoz, hogy végül képes legyen beismerni: a mû róla szól - az õ érzéseirõl. Az élete megelevenedett, kitörni készült a hasábokon.

Amikor elolvastam az Amerikai Psycho-t, nem kissé vágyakoztam arra, hogy az írótól egy másik könyvet is a kezembe vehessek. Az a könyv, amit már az elõbb említett mû lapozása közben már kinéztem magamnak, a Holdpark volt. Elõször azt hittem, hogy ez az Amerikai Psycho folytatása. Nem kevésbé tévedtem. Ez a könyv mûfaját tekintve merõben más élményt nyújt, mint a Fiúk a klubból-hoz hasonlítható Nullánál is kevesebb, vagy a tündérien mosolygó szörnyeteg A vonzás szabályai. Míg olvastam, folyton próbáltam valamilyen mûfaji kategóriába sorolni. De nem ment. Itt mindent megtalál az ember. Van benne horror, thriller, dráma, komédia és még csipetnyi romantikus elem is.

Bret Easton Ellis e nagysikerû, „részben memoárja” 2005-ben jelent meg. Az író öt évvel korábban már majdnem befejezte a mûvet, de abbahagyta. Késõbb átírta, s õ maga lépett a fõszereplõ bõrébe, mivel végülis róla szól a történet. A regény a valóság és a fikció csodálatos keveréke. A cselekményt egy hosszabb memoár elõzi meg, amiben megismerjük az író sikertörténetét és kínos botrányait. Szerepet kap Ellis drogproblémája, a minimalizmusba vetett hite és elgondolása. De a családi háttér se marad ki, megismerhetjük a szerzõ gyerekkorát, s az apjával való feszültség okát. Itt az is kiderül, miért is szapulja a yuppie-kat. S honnan ered a legendás Patrick Bateman alakja. Aztán a jön a jelen.

Ellis mindenrõl kitálal. Megismerjük a magát az írót, mint az embert, aki rettegésben él, amióta csak megjelent a nagy botrányt kavaró könyve, az Amerikai Psycho. Megismerhetjük Ellist, mint az apát, aki rendbe akarja hozni a kapcsolatát a fiával, akirõl egykoron lemondott. A történet egy Halloween-i partival kezdõdik, ahol az író híres barátain (pl.: David Duchovny ) kívül meghívja a diákjait is az írókurzusról. Megérkezik Ellis dílere is, a megrendelt kokain adaggal, amit szépen el is fogyaszt a garázsban. Nevelt kislánya, Sarah ijedten meséli a kissé bódult írónak, hogy a játékmadara életre kelt, s hogy fél felmenni a szobába. Késõbb az író maga is meggyõzõdik arról, a falak tele vannak kaparással, s hogy Terbi, a madár, mintha követné õt. Ez még csak a kezdet, mivel felbukkan egy figura a bulin Patrick Bateman-nek öltözve, akit ráadásul nem is ismer.

Másnap egy botrányos reggeli beszélgetést olvashatunk végig, ahol Bret próbál apaként viselkedni, hatni vér szerinti fiára, Robbyra, de ezt kínosan sikertelenül. Késõbb a feleségével is összeveszik, s utána elindul dolgozni. Az írókurzuson összeszûri a levet titkárnõjével, és mint kiderül, nem ez az elsõ eset. Ekkor felbukkan egy kocsi a láthatáron. Egy Mercedes, olyan fajta, mint amilyen neki volt még tizennyolcévesen. Akárhova megy, mindig beleütközik, s egy idõ után kiderül, hogy ez a kocsi nem másé, mint Patrick Batemané, vagyis azé az emberé, aki a bõrébe bújt.

A családi élet eközben egyre feszültebb lesz, nem beszélve arról a szörnyû tényrõl, hogy gyerekek nyugtatókat szednek a reggeli mellé, s hogy Ellis és Jayne házassági tanácsadóhoz jár, ahol rendszerint összevesznek. Nem beszélve a mûvész legújabb készülõ könyvérõl, ami inkább hasonlít már egy retardált pornókönyvre. Ellis viszont élvezi, de mégis bánkódik amiatt, hogy élete romokban hever, s hogy már nem tud vele mit kezdeni.

Ettõl kezdve egyre misztikusabb dolgok esnek meg. Lesz itt minden az erõben élõ szörnytõl kezdve egy pszichopata Bateman-utánzatig minden. S ha valaki olvasott már egy-két Ellis könyvet, annak az embernek hamar feltûnik valami párhuzam, amit inkább nem mondok el, nem akarok minden jónak a megrontója lenni.

A Holdpark története hihetetlenül izgalmas, megunhatatlan, letehetetlen olvasmány. Néhol vannak benne Stephen Kingre való utalások, úgyhogy ez már elég arra, hogy csak jót gondoljunk róla. A Holdpark minden eddigi Ellis mûvet fölülmúlóan érdekes, szórakoztató, sõt még humoros is. Aki szereti King és Ellis mûveit, szereti a feszült horrorokat, vagy esetleg rejtélyeket, annak szinte kötelezõ ez a mû. Aki nagyon szeretné megtudni, hogy mi zajlott le az íróban, amikor az Amerikai Psycho-t megírta, s kíváncsi a fontosabb kulisszatitkokra, annak itt lehetõség. Itt minden kiderül.

KOMMENTEK