Benedek Elek (1859-1929)

szerző: | megjelent: 2006-09-17 17:19:45 | címkék: életrajz, irodalom, klasszikus, mese | kommentek száma: 0 | tulajdonos: darkcorners

Benedek Elek hazánk legnagyobb mesegyûjtõje és meseírója volt. Emellett mindig kiállt az ifjúság irodalmi, népnyelvi mûvelése mellett. Több neves irodalmi folyóirat szerkesztõje volt, miközben egész életében a mesékért élt.


hirdetés

Benedek Elek 1859-ben született Székelyföldön, Erdõvidék egy kicsi falujában, Kisbaconban.
A falu lakói melegszívû, becsületes emberek voltak, akik meséket, legendákat, történeteket mesélgettek egymásnak munka közben, vagy éppen esténként a gyerekeknek. Ebben a természetben és szellemben nõtt fel Benedek Elek. A legnagyobb ajándék mégis az volt, hogy meg tudta õrizni ezeknek a meséknek a varázsát, és ezt tovább is tudta adni.
Elsõ iskoláit Kisbaconban végzi, késõbb Székelyudvarhelyen készül egyetemi tanulmányokat folytatni. A kollégiumban kezd el foglalkozni a kultúrával, nyelveket tanul és részt vesz az önképzõkörben is. Érettségi után Budapestre költözik, egyetemre jár - bölcsész szakon tanárnak tanul. Ekkor mutatja be székelyudvari barátjával, Sebesi Jóbbal, összegyûjtött népköltészeti gyûjteményûket Gyulai Pálnak. A neves kritikusnak azonnal elnyerte tetszését a gyûjtemény, s ezután Benedek Elek félbehagyja tanulmányait és újságírónak áll. A Budapesti Hírlap újságírója lesz.
1885-ben jelenik meg a Székely Tündérország címû kötete, amely már önállóan megírt népmeséket tartalmazott. Hat évvel késõbb jelent meg a Székely mesemondó. Az igazi vállalkozás azonban az 1894 és 1896 között megjelent, öt kötetbõl álló Magyar mese- és mondavilág, ami a millenium ünnepére készült. Jelentõsek Benedek Elek mesefordításai is. Ezek a Kék, Piros, Ezüst és Arany mesekönyvek.
1887-tõl 1892-ig országgyûlési képviselõ, egy ideig szabadelvû párti, majd a nemzeti pártba lépett át. Képviselõi beszédeiben mindvégig az ifjúsági irodalommal, a népköltészettel és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.
Több napilap és folyóirat is fûzõdik a nevéhez, köztül: a Magyarság, a Magyar Világ, a Magyar Kritika, a Nemzeti Iskola és a Néptanítók lapjának is volt a fõszerkesztõje. Pósa Jánossal, 1889-ben megindította az elsõ valóban irodalmi értékeket felmutató gyermeklapot, Az én újságomat.
Ifjúsági könyvsorozatot indított a Kis Könyvtár címmel, amely késõbb Benedek Elek kis könyvtára címmel jelent meg. A Kisfaludy Társaság 1900-ben választotta tagjává, s mûveket, az ifjúság számára mese-átdolgozásokat (Grimm, Ezeregyéjszaka), verseket, színdarabokat írt.
1921-tõl haláláig Kisbaconban élt, miközben szerkesztõje volt a Cimbora címû ifjúsági lapnak. 1929. augusztus 17-én halt meg munka közben. Az utolsó három szó, amelyet kért, írói végrendelete: - „… fõ, hogy dolgozzanak.”
 
KAPCSOLÓDÓ OLDALAK
Benedek Elek élete I.
Benedek Elek élete II
WikiPédia
Benedek Elek olvasható meséje
 
FORRÁS
Sulinet.hu



KOMMENTEK

Még nem érkezett hozzászólás. Légy Te az elsõ kommentelõ!
Új hozzászólás küldéséhez elôbb be kell jelentkezned!
BEJELENTKEZÉS
Felhasználó neved

Jelszavad

Elfelejtett jelszó
Regisztráció

FEED CSATORNÁINK

Tartalom RSS | Alkotás RSS

Steven Saylor: Caesar ítélete (részlet)

Az Ünnepi Könyvhéten jelenik Steven Saylor Caesar ítélete címû könyve. Ebbõl az alkalomból és kiadó jóvoltából olvashatjátok oldalunkon a könyv elsõ fejezetét. | tovább...

Meghívás egy gyilkos vacsorára

Néha igazán nehéz olyan dolgokról véleményt alkotni, melyek örökre megtisztelõ helyet foglalnak el emlékeink között, de mint mindenhez, azért kritikus szemmel kell hozzáállni. Én is ezt próbáltam megtenni egyik legkedvesebb filmemlékemmel. | tovább...

Laurell K. Hamilton - Az árnyak csókja

Laurell K. Hamilton Anita Blake-sorozatában a vámpírtörténetek alapköveit egészítette ki és írta felül, történeteibe beleszõve a szingli életvitel erõs és önálló nõi karaktereit és kellõ mennyiségû explicit erotikát. Miután Anita Blake történetei már a maguk útján haladtak elõre, a szerzõnõ sikert sikerre halmozva, nekilátott új karakterének, Meredith Gentry történetének. | tovább...

A. E. van Vogt - A nulla-A világa (részlet)

Az Agave Könyvek július 9-én, csütörtökön jelenteti meg A. E. van Vogt A nulla-A világa című regényét. A kiadó jóvoltából oldalunkon most egy részletet is olvashattok a könyvből. | tovább...

Matthew Jarpe: Szabadesés Rádió (részlet)

Az Agave Könyvek július 16-én, csütörtökön jelenteti meg Matthew Jarpe Szabadesés Rádió című regényét. A kiadó jóvoltából oldalunkon most egy részletet is elolvashattok a könyvből. | tovább...

A holló

"Valamikor régen az emberek azt hitték, hogy ha valaki meghal, egy holló viszi át a lelkét a holtak irodalmába. De ha az emberrel még életében valami borzalmas dolog történik, megeshet, hogy a kínzó bánattól a lelke még a túlvilágon sem talál nyugalmat. És néha, nagyon ritkán a holló visszatérhet a lélekkel, hogy az jóra fordíthasson mindent, ami rossz..." | tovább...

CÍMKEFELHŐ

2006 (2) 2008 (3) 2009 (288) 2010 (6) a38 (21) adaptáció (14) akció (17) album (34) alexandra (39) animáció (0) ázsia (5) beszámoló (9) beszélgetés (0) blues (1) cannes (3) cikk (34) díj (3) dráma (5) életrajz (9) előzetes (52) esszé (7) fantasy (17) fesztivál (53) film (172) filmmegjelenés (3) franchise (4) francia (1) galéria (9) giallo (1) gondolat (2) gondolatok (5) gore (7) gótika (2) gyerekkönyv (1) hard-boiled (5) hírek (364) horror (160) humor (2) interjú (6) irodalom (160) japán (2) jazz (1) jelenet (16) kaland (5) képregény (2) kiállítás (1) klasszikus (32) komolyzene (1) koncert (27) könyv (60) könyvhét (12) könyvmegjelenés (52) korea (1) krimi (55) kritika (47) mese (11) metál (51) noir (5) novella (7) oscar (2) pályázat (4) plakát (9) poszter (10) programajánló (139) regény (84) remake (19) rémirodalom (4) részlet (44) rock (28) romantika (7) sci-fi (30) slasher (12) sorozat (23) sorozatgyilkos (13) sundance (1) szatíra (2) szépirodalom (3) sziget (5) szinopszis (6) televízió (4) thriller (30) titanic (5) trash (4) tudósítás (9) vámpír (15) videóklip (2) vígjáték (10) zene (134) zombi (9)
Copyright © 2006. - 2010. - horror.film.hu. Minden oldal szerzői jogvédelem alatt áll!
kontakt: info@horror.film.hu