Tim Burton: Batman, Batman visszatér
szerző: Garzó László | megjelent: 2008-07-07 15:15:05 | címkék: akció, esszé, film | kommentek száma: 0 | tulajdonos: darkcorners
Tim Burton nagy fába vágta a fejszéjét, amikor a kultikus képregényfigurát filmre vitte 1989-ben. A film látványvilága azonosul a képregény sötét Gothamjával. Gotham az 1920-as évek tipikus amerikai metropolisza. Alapítása sem mindennapi. Bruce Wayne ükapja és egy skizoid építész álmodja meg. Gotham azonban a bûnözés és a korrupció melegágya lesz, szemben Wayne bíró álmával. Wayne szüleit még gyerekkorában megöli a késõbb Jokerré változó piti bûnözõ. Így születik meg Batman.
A gazdag fehér férfi, Bruce Wayne azonban maga is elmekórtani eset. Denevérruhát húz, s megszállottan az éjszaka sötét lovagjaként vadászik a bûnözõkre. Lelke legmélyén valamiféle azonosulást érez Gotham alvilágával. Kifelé azonban a gazdag férfi
álarca mögé bújik. Az ellenfelei sem mindennapiak. Joker, akit maga Batman teremt meg, egy pszichopata. Tipikus bandatagból növi ki magát a mániákus hatalom birtokosává. Ahogy õ maga megfogalmazza: minden vágya, hogy képe az egydollároson szerepeljen. A film groteszk alakjai a városi proletáriátus és a marginális elemei közül kerülnek ki. Joker is kisstílû bûnözõ volt, aki a város kitaszítottja. Ugyanígy Pingvin (Danny DeVito) a Batman visszatérben, akit gyerekkorában eldobnak a szülei a csúfsága miatt. Kitaszítottá lesz, s a csatornában a pingvinek nevelik fel. Azután - kihasználván a kínálkozó alkalmat - a polgármesteri tisztségre tör, hogy kissebségi komplexusán felülkerekedjen. A két film fasisztoid elemeket is felvonultat a hanyatló társadalom megmentésére.
A Batmanben a Jokert alakító Jack Nicholson kivételes tehetséggel formálja meg a karaktert. Az egész film szinte körülötte forog, a mániákus és hisztérikus Joker uralja a vásznat, míg Batman karaktere meglehetõsen jellegtelenre sikeredett: hideg és érzelemtõl mentes. Ezen csak tovább ront Michael Keaton alakítása. Sokkal jobb lett volna, ha Batman karaktere ellensúlyt tudott volna képezni Joker megalomán személyiségével szemben. S a film így mintegy kétpólusúvá alakult volna, s megfelelõ kiutat mutathatott volna a marginalitással szemben. Batman személye egyfajta kisebbségi álca. Olyan, mintha csak irigyelné azokat, akik ellen küzd. A Batman visszatérben fogalmazza meg Pingvin: „Azért vagy féltékeny, mert én valóban groteszk vagyok, de neked viselni kell azt a ruhát…” A Batman visszatér látványvilága tökéletesen azonosul az elõzõ résszel. Batman figurája itt is gyengére sikeredett. Itt Pingvin játssza a fõszerepet. Pingvin groteszkségét remekül formálja meg Danny DeVito. Nem csak a testi adottságok, hanem a karakter színészi megformálása is hihetõvé teszi Pingvin figuráját.
A Macskanõ a feminizmus filmben kiteljesedõ sablonja. Az elnyomott és kisebbségi komplexussal küzdõ magányos nõ halálában egyszer csak lehetõséget kap. Feltámad, s
leveti régi személyiségét, Macskanõvé változik, aki pontosan az ellentéte korábbi létének. Macskanõ és Batman között egyfajta szerelmi szál is szövõdik, ez azonban meglehetõsen aberrált. Sémája pontosan beleillik a film gondolatmenetébe.
Gotham az a hely, ahol a bûnözés az úr. Batman és Joker párbeszédében kiviláglik, hogy a bûn és annak üldözése egy tõrõl fakad. Joker teremti meg Batman figuráját, ugyanakkor Batman hívja életre Jokert. Tim Burton filmje remekül kiemeli ezt a kettõsséget, mégis kívánnivalót hagy maga után. A látványelemek megformálása tökéletesen alátámasztja a groteszk és marginális, egyben szürreális világot. A karakterek közül Batman sajnos erõtlen lett mindkét részben, mint azt említettem, így nem képes megfelelõ ellensúlyt képezni a gonosszal szemben. Bár gyõzelmet arat, de gyõzelme számos kérdést hagy maga után. A további részek, a Mindörökké Batman, illetve a Batman és Robin valóságos látványorgiák. Némely elemeiben már a giccs határát súrolja. Batman alakját itt sem sikerült megfelelõen kezelni. Ez alól kivételt csak a legújabb film, a Batman: Kezdõdik! jelent.
Összességében azt kell mondjam, hogy a feladat túlnõtte a kereteket. A képregényfigura olyan árnyalt és gazdag lett a megalkotása óta eltelt 70 év folyamán, hogy 135 percbe sûríteni túl nagy feladat. Igazából egy-egy részletre kellett volna koncentrálni. Ez többé-kevésbé megtörtént, ám Batman emberi érzései elsikkadtak. Lehet, hogy azért, mert ez újabb perceket jelentett volna, de mindenképpen szükséges elem, hisz így hiányérzetünk van. A film látványvilága jól visszaadja Gotham illúzióját: a sötét és bûnös városét. Ezt mindenképpen elismerõ szavakkal kell illetnem. Dicséret tehát a látványtervezõnek. Én pontosan azt vártam, hogy alkossák ezt meg, s ne egyszerûen valamelyik városban leforgassák, mint ahogy az sajnos a Batman: Kezdõdik!-ben történt. Tim Burton tehát felemás munkát végzett az általa rendezett két részben, visszaadta a hangulatot, a bûn és büntetés gothami fogalmát, de számtalan elem elsikkadt. Ezeken a Mindörökké Batman és a Batman és Robin sem segít.
KOMMENTEK
Új hozzászólás küldéséhez elôbb be kell jelentkezned!